Sokminden történt velünk az elmúlt hetekben. Kezdjük a legfrissebbel, aztán visszafelé haladunk képes beszámolónkkal. Apa három napra Egerbe utazott továbbképzésre. Mi vasárnap felpakoltunk, és elmentünk a szentiváni mamiékhoz, és ezt a három napot náluk töltöttük. Jól éreztük magunkat, sokat pihentünk, finomakat ettünk, jókat játszottunk. És amiről még képet hoztunk: fogat mostunk, teraszt takarítottunk, Csöpi kutyát etettünk, táncoltunk. Amiről nincs kép: mamiékhoz közel építettek egy nagyon jó kis játszóteret. Harmadik napra fel is kerekedtünk, mert az idő is jónak nézett ki, és hát kezdtünk a programból is kifogyni, ezért felcihelőzködtünk, és elmentünk megnézni. Na ez nem volt ennyire egyszerű menet, ugyanis mire a két picurt beöltöztettük téli menetfelszerelésbe, az legalább félóra volt, aztán mire kisétáltunk az amúgy kb. 10 percre levő térig, homokozószettel felszerelkezve, az már maga volt egy kiadós menet, legalábbis nekem és a mamának, de szerencsésen kiérkeztünk. Aztán - miután mindkét gyerek kiadósat hisztizett amiatt, hogy egyik játék sem használható, hinta, csúszda homokozó is tiszta sár volt, - Kata közölte, hogy ő bizony haza kell menjen nagydolgát intézni. Szeleburdi család tehát mit tehetett, homokozócucc össze, gyerekek felpakol, és visszafelé ugyanez a tortúra. Mire hazaértünk, mondanom se kell a gyerek ihlete is elszállt - amin nem is csodálkozom. De biztos ami biztos alapon, inkább a kertben maradtunk, és a játszóterezést meghagytuk a kellemesebb időjárású napokra.
Utolsó kommentek