Katáéknál az oviban péntek délelőtt jött a mikulásbácsi. Ez akkor még hatalmas élmény volt a számára. Énekelt a mikibácsinak, kapott egy csomagot, és krampusznak nézte a rendőrnénit, aki elkísérte a mikulást, legalábbis itthon azt mesélte, hogy nagyon kedves volt a krampusz. Aztán délután egy másik mikulás is érkezett az oviudvarra, lovaskocsival, és énekért fejében osztogatta a csomagot. Kata ekkor más gyanakodva méregette a nagyszakállút, aki szerinte nem olyan volt mint a délelőtti, és a hatalmas tömeg is elijesztette, ezért inkább a lóval kötöttünk közelebbi ismertséget. Végül mégis beadta a derekát, és Bencére való tekintettel beálltunk a sor végére, hogy öcsinek is szerezzünk egy csomagot.

Hála a két ovis mikulásnak, itthon már nem ment eseményszámba az ajándékkal teli ablakpárkány, bár a nagyjából szétszórt szaloncukrok hamar áldozatul estek. Végül a mikizsákokat elmentettem másnap reggelre, az ajándék gyurmát viszont megkapták és azzal játszottunk egy jót. Tartottam tőle, hogy Bence nem rendeltetésszerűen fogja majd használni, de jobban elvolt vele, mint a nővére. Igaz, főként a dobozokba pakolt ki-be, kupakot rátesz, levesz volt a műsor, de nagyon jól szórakozott, és egyetlen egyszer sem jutott eszébe, hogy megkóstolja. :-)