Hála istennek, mindkét gyerekünk imádja a vizet. Az esti fürdés nálunk egy majd félórás szertartás, ami akkor sem maradhat el, ha történetesen a manók fáradtak. Ugyanis a kádban elfelejtődik fáradtság, nyűgösség, ott csak a temérdek tennivaló marad. A víz töltögetése egyik edényből a másikba, állatok itatása, egymás leöntögetése, na és persze Bence részéről a virágok locsolása és a fürdővíz szorgos fogyasztása. Kisebbem kihasznál minden lehetőséget, amikor úgy érzi nem figyelek, és azonmód hatalmasat merít egyik edénykéjével és már önti is a kád szélén álló virágra. Szinte minden fürdés után kiönt a cserépből a víz. Fogyasztásban pedig már igazán profi. Ha végképp nem marad ötlete, hogy miből merítsen vizet, mert már mindent elvettem tőle, amiben vagy amin megáll a víz, akkor fogja a fürdőszivacsot, a fejére teszi és a lecsorgó vizet kezdi iszogatni. Két napja egy pohár vízzel próbálok készenlétben állni, hátha tudom a szomját oltani, mielőtt a fürdővízre fanyalodna. Eddig úgy néz ki, működik a dolog.